Átalakítás - Ferrari F2012: Ferrari Racing Day kiadás

VENDÉGPOSZT

2019. november 08. - A Gyűjtő

A blog történetében először nem én fogok írni nektek. Viszont nem kell aggódni, nem fogytam ki az ötletekből csak Balázs Pista modellgyűjtő barátom egy olyan átalakítást hajtott végre, ami minimum megsüvegelendő, de mindenképp megér egy bejegyzést a blogon, mert nem mindennapi modellt hozott össze. Aki kint járt 2015-ben a Hungaroringen a Ferrari Racing Dayen az biztos emlékszik arra, hogy Sebastian Vettel egy 2015-ös festésű és szponzor matricás F2012-essel parádézott. Ezt a speciális autót ezidáig senki nem csinálta meg, egészen ezidáig... Nem is szaporítanám tovább a szót, következzen Balázs István és a speciális Ferrari F2012-es története!

f2012frd.jpg

Az ötlet Balogh Laci barátomtól érkezett. Ő vetette fel egyszer, mi lenne ha elkészítene egy olyan Ferrari modellt, amilyen a 2015-ös Hungaroringen volt látható a Ferrari Racing Day alkalmával. Én, természetesen helyeseltem, de utána nézve kiderült, hogy nem is olyan egyszerű a megoldás. Gondoltam, megpróbálkozom vele, talán sikerül. Minden modellező tapasztalatomat bevetve végre sikerült elkészítenem az említett modellt, de elmondhatom, hogy nem fognék hozzá újra. Rengeteg kutatás a neten, ismerősöktől való infók beszerzése, ami nem napokat, de inkább heteket vett igénybe.

Íme, a részletek.

Az alap: Atlas kiadás, 1:43-as Ferrari F2012. A modell megfelel a kívánalmaknak, minden megvan és pontosan ott, ahol lennie kell (tükrök, szárnyak, légterelők). A modell után következett a szükséges kiegészítők beszerzése: festék, matricák (később arról, miért írom többesszámban), gumik.

Az eltérés már rögtön az elején megmutatkozott, mivel a 2012-es árnyalatban sötétebb piros, mint a 2015-ös, tehát a modellt át kellett festeni. Ehhez természetesen "atomjaira" kellett bontani. Ahhoz, hogy jól sikerüljön a festés, ki kellett szedni a kormányt és a szélvédőt is. Bontásra kerültek a szárnyak, a motorborítás, felfüggesztések.

A festésről néhány gondolat:

Egy-két tanács, festés ügyében. Mielőtt elkezditek, zsírtalanítani-tisztítani kell a felületet, amit le szeretnétek festeni. Én, általában egy kis langyos vízbe teszek nagyon kevés mosószert. Utána körömkefével átmosom a festésre váró darabot, de nagyon finoman. Öblítés, utána lecsepegtetem vagyis hagyom száradni. Alapozás mindenképpen szükséges, mert magára az anyagra, legyen az műanyag vagy fém, nem tapad rendesen a festék. Az alapozó lehet speciális, amit a modellboltokban kapható vagy használhattok sima modellfestéket is. Én világos szürkét vagy matt fehéret szoktam használni. Amikor megszárad, akkor jöhet rá a kívánt szín. Soha nem festünk a dobozból, hanem kiveszünk belőle egy keveset, amennyi szükséges a festéshez és azt hígítjuk, általában tejszerű sűrűségűre. Én soha nem festek egy rétegben, inkább többször vékonyan. Igaz, tovább tart, de nem lesz vastag a festékréteg és jól látszik majd minden, pl. a pilóta ruháján a gyűrődések, hajlatok. Ha híg a festék megfolyik, ha nagyon sűrű akkor vastag lesz, nehezen szárad és a végeredmény csúnya.

Talán a festés volt a legegyszerűbb. Miután ezt a részt megoldottam, következhetett a modell 60%-os összeszerelése. Azért volt szükség erre, mivel így lehet a legjobban hozzáférni egyes részekhez, pl. első felfüggesztés és így lehet a legkönnyebben felrakni az új matricákat. A kész modellt megnézve, látható, hogy nem egyszerű az első felfüggesztésnél futó csík felrakása. Ennek az elejét meg kellett hosszabbítani (fehér rész), hogy leérjen az első szárnyig. A hátuljánál pedig találkoznia kell a kocsi alján végig futó fekete csíkkal. Mindkét oldalnál három külön álló részből kellett ezt a folyamatosságot megoldani.

A következő problémás hely a hátsó szárny volt. A belső oldal az egyszerű, festésben és matricázásban egyaránt. A külső oldal már bonyolultabb. A végzáró lapok külső oldalán az alsó fekete részt csak sablon segítségével sikerült eltalálni,  mivel a piros-fekete részt egy fehér csík választja el, így nem volt egyszerű.

Természetesen, ha ez nem lenne elég, akkor még mindig nincs vége. A 2015-ös kocsin, a motorborításon lévő fehér csík, ami szintén elválasztja a pirosat a feketétől, enyhén hátra felé hajlik a hátsó szárny irányában. Ez a mi esetünkben teljesen függőleges, ami tovább bonyolítja a helyzetet. Ezt a részt is több darabból kellett matricáznom, mivel derékszöget kellett kialakítanom egy amúgy nem derékszögű matricából. Ráadásul még feketét is kellett festenem, de lehetőleg úgy, hogy a fehér csík megmaradjon. Erre mondják, hogy nem leányálom.

Most pedig arról, miért is kellett több matrica. A 2015-ös matricalapon nem található sem színben, sem pedig méretben olyan felírat, ami megfelelt volna az első szárnyra. Itt konkrétan a Shell V-Power feliratra gondolok. Szintén nem a legjobb, főleg méretben a kocsi oldalára kerülő kagyló és az UPS matrica. Ezeket a 2012-es modellhez való matricalapról kellett felhasználnom. Amihez természetesen be kellett szereznem egy ilyet is. A kocsi orrán lévő matricázás, nos, talán ezzel volt a legtöbb gond. Az "5"-ös rajtszám még jó is volt méretben, de az összes felírat, ami alatta van,  nem fért volna fel a kocsi orrára úgy, hogy még az olasz zászlónak is maradjon hely. Így nem volt más választásom, mint egyenként, csíkokra vágni az egészet és darabokban, egymás alá feltenni mindegyiket. Természetesen, közben várni egy kicsit, két sor felragasztása között, hogy az új matrica, ami még nedves, nehogy feloldja a fölötte lévőt és az elmozduljon.

A végére maradt a hab a tortán, vagyis a gumik. Nem lett volna egyszerűbb, hogy a hagyományosan használt gumikat tegyék a kocsira, vagyis ahol a Pirelli és a P Zero felirat között csík van? Nem, nekik a csík nélküli változatot kellett használni. Mivel ilyen gumikat nem lehet külön beszerezni, így maradt az a megoldás, hogy a Spotmodel-től beszereztem a jelenleg is használt gumikat és eltüntettem, nem kis munka árán, a csíkokat. A felni maradt a gyári, 2012-es Altaya kiadású modellnél használtak és erre kerültek az új gumik.

A végeredmény? Tudomásom szerint, sikerült egy olyan modellt elkészítenem, amit eddig egyetlen hivatalos modellgyártó sem adott ki. Lehetséges, hogy néhány fanatikus Ferrari rajongó elkészítette már ugyan ezt a modellt magának, de én még nem találkoztam publikált anyaggal erről. Lehetett volna jobb, talán egy-két részt jobban ki kellett volna dolgozni, de még így is megfelelőnek találom. Nem vagyok biztos benne, de elképzelhető, hogy egyedi modell a világon, de nem szeretnék nagyot mondani. Aki érez magában nagy-nagy elszántságot és kitartást, annak ajánlom a modell elkészítését, mivel nagyon jól néz ki és igazán szépen mutat a gyűjteményben.

74958175_356217978491256_7267979757491322880_n2.jpg

Szerintem remekül sikerült Pista munkája, le a kalappal előtte! Ahogy fentebb írta, nekem is tervbe volt ez az autó, de helyette az F2008-as Schumacher tesztautót vállaltam be, de mint olvashattátok azt sem volt éppen egy leányálom megcsinálni. Remélem tetszett a vendégposzt és bár nem fogok ebből rendszert csinálni, de előfordulhat, hogy a későbbiekben is adok teret mások írásainak is. Jövő héten pénteken pedig újra én jelentkezem, de hogy mivel? Az legyen meglepetés. 

A bejegyzés trackback címe:

https://f1modelljeim.blog.hu/api/trackback/id/tr2415281446

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.