Amikor megtudtam, hogy Schumacher 1994-es szezonjáról filmet készítenek, majd kiugrottam a bőrömből. 1994 a Forma–1 egyik olyan szezonja volt, amelyről órákig lehetne mesélni vagy könyveket teleírni. Aztán, amikor meghallottam, hogy a Netflix égisze alatt készül a film, kicsit már hervadt a lelkesedésem, mert még mindig élénken élt bennem a korábbi Schumacher-dokumentumfilm után maradt keserű szájíz. Azt csúnyán elbaltázták, viszont készen álltam új esélyt adni a Netflixnek. Az 1994-es szezon kiváló alapanyag, szóval lássuk, hogyan sikerült a második nagy Schumacheres alkotás.

Megrendelésre írtam már pár cikket „modellautó előrendelés” témában, de azoknak a célja inkább az előrendelés hasznosságának kiemelése, mintsem a téma objektív körbejárása. Most viszont a pozitívumok mellett kicsit megvizsgáljuk az előrendelés árnyoldalát is. Annyit leszögeznék az elején, hogy nem írtam volna az előrendelésről kedvező dolgokat, ha rossznak vagy átverésnek tartanám. Nem erről van szó, de vannak bizonyos dolgok, amikkel minden gyűjtőnek vagy a hobbiba hamarosan beleugrónak érdemes tisztában lennie.

Ahogy korábban belengettem, a Toyphotography képeim is a másik oldalamra költöztek. Ezentúl egy strukturált, jól átlátható galériában tudjátok megnézegetni a régi és legújabb képeimet egyaránt. Mi fog változni? Az egyik, hogy nem lesznek ebben a témában új bejegyzések a blogon. Most már a Galéria menüpontra kattintva tudjátok elérni és megnézni a legfrissebb képeket. A másik pedig, hogy az Instagramon leállok a képek megosztásával. Erről és a jövőbeli bejegyzésekről mesélnék nektek egy kicsit bővebben a folytatásban.

Elérkeztünk a záró epizódhoz, ahol a Benetton csapatának utolsó négy évét fogjuk megvizsgálni történelmi és modellautós szempontból. 1998 után már nem sok sót evett meg a szebb napokat is látott egykori világbajnok istálló. Az élmezőnyből lassan a középmezőnybe süllyedtek, és bár a múlt fénye hamar elkopott, néhány kiugró eredmény így is összejött nekik. Közben pedig olyan fiatal, tehetséges versenyzőknek adtak bizonyítási lehetőséget, mint Wurz, Fisichella vagy Button. 2000-ben régi partnerük, a Renault felvásárolta a csapatot, amely még két évig Benetton néven szerepelt, de a csapat története 2001-ben végleg lezárult.

Egy kicsit megkésve, de befutott a Toyphotography galéria legújabb része! Ezúttal is a modern és a régi idők Forma-1-es autói közül csemegézhettek. Talán lesz itt azért más is, de hogy mi, az maradjon meglepetés. Ahogy a gyűjteményem, úgy hamarosan a Toyphotography képeim is új felületre költöznek, hogy áttekinthetőbbek legyenek. Egyelőre viszont még a szokásos helyen találjátok őket.

Egy igazán örömteli hírt jelenthetek be nektek. A Gyűjteményem szekciót átköltöztettem egy látványosabb és könnyebben kezelhető felületre. Ti, kedves olvasók, pedig továbbra is a jobb oldali sávból, a „Gyűjteményem” gombra kattintva tudjátok elérni. Csakhogy ezentúl nem a blog.hu felületén, hanem egy általam üzemeltetett oldalon találjátok meg listás és képes formátumban a gyűjteményemet. Remélem nektek is tetszeni fog az új felület! A váltás okáról a folytatásban ejtenék néhány szót.

Harmadik részéhez érkezett a sorozat, amelyben a Benetton Forma–1-es csapatának történetét mutatom be különleges formátumban. A csapat sztorija mellett szó lesz arról is, hogy az egyes modellautók melyik gyártótól, körülbelül mennyiért szerezhetők be. Ebben a részben az 1994 és 1997 közötti időszakot fogjuk kivesézni.

A Benetton sokáig ott volt a tűz közelében, de az áttörés csak nem akart összejönni. Egészen 1994-ig, amikor is Michael Schumacher megszerezte a csapat első egyéni világbajnoki címét. Egy évvel később pedig a Benetton már a konstruktőri bajnokságot is megnyerte. Ezután viszont a német távozott, és egy lassú, fokozatos lejtmenet következett.

A Benetton csapatának története 1994 és 1997 között, modellautókkal.A Benetton csapatának története 1994 és 1997 között, modellautókkal.

Nem szoktam ilyenekkel foglalkozni a blogomon, de most úgy éreztem, hogy nekem is el kell mondanom a véleményemet. Ha valaki nem tudná, a Spark a napokban bejelentette* az új árait, amelyek az 1:43-as modelljei esetében nagyjából 10 euróval* magasabbak. Az első reakcióm nekem is az volt, hogy „elmehettek ti a bús 3,14-csába…”. Viszont azóta eltelt jó pár nap, és felgyülemlettek bennem a gondolatok, amelyekből kerekedett egy spontán bejegyzés a blogomra.

A folytatásban több perspektívából is megvizsgáljuk ezt az egészet. Az ördög ügyvédje szerepében fogok tetszelegni, és megpróbálom körbejárni, hogy mi szólhatott az áremelés mellett, de mellette leszek a gonosz ügyész is, és ízekre szedem a Sparkot, hogy miért csinálta ezt az egészet borzasztó bénán és unszimpatikusan.

Legutóbb írtam a Modena 291-ről, és annyira megtetszett ez a formátum, hogy rájöttem, szívesen folytatnám. Azaz írnék még olyan ritka modellautókról, amelyek megtalálhatók a gyűjteményemben. A sorozat mostani részében a Lotus 101-ről lesz szó, amely egy Romu-kiadás. De mi az a Romu? És miért nagy szám egy Lotus 101-es? A folytatásban kiderül!

Folytatódik a sorozat, amelyben a Benetton történetét mutatom be különleges formátumban. Mesélek a csapat történetének alakulásáról, és mellette azt is megvizsgáljuk, hogy az egyes modellautók melyik gyártótól, körülbelül mennyiért szerezhetők be. Ebben a részben az 1990 és 1993 közötti időszakot vesszük górcső alá. Ez a korszak a csapat lassú, fokozatos felemelkedéséről, valamint egy olyan versenyző feltűnéséről szólt, aki megnyitotta az utat afelé, hogy a Benetton több legyen egy egyszerű erős középcsapatnál.