Matricázás mellett van még egy másik lehetőség is, hogy módosítsuk F1-es autónkat, ez pedig az átalakítás. Nevezhetnénk pilótaültetésnek is, de valljuk be, hogy ez elég bénán hangzik, szóval a jövőben inkább előbbi megnevezésként hivatkozom rá. Ez az egész onnan jött, hogy én csak a pilótás autókat gyűjtöm és smucig voltam 30-40 ezret kifizetni egy Looksmartos SF15-T-ért, ezért inkább úgy döntöttem, hogy házi barkács módszerrel megcsinálom magamnak ezt a Ferrarit. Az átalakításba kicsit beletört a bicskám, mert nem minden sikerült úgy, ahogy elterveztem és sokszor úgy éreztem, hogy kár volt belevágni, de mikor végre elkészült, akkor elégedett voltam a végeredménnyel.
Hadd kezdjem a bejegyzésemet egy kis előtörténettel. 2014 után elkerült a Ferrari modellek gyártási jogai a Hot Wheelstől, akiknek a modelljei bár nem érnek fel egy Minichampshez vagy egy Sparkhoz, de azért bőven megfelelő minőséget képviselnek. Árban nem túl olcsók, de ha az embernek van ideje kivárni a megfelelő akciókat, akkor elég kedvező áron betudja szerezni a HW modelljeit. A Ferrariknál ez a lehetőség megszűnt 2015-ben, amikor is a Bburagohoz és a Looksmarthoz kerültek a jogok - most csak a pilótás kocsikat mondom. Szóval e kettő közül választhat az ember. A Bburago olcsó, de inkább játékautó mintsem, hogy modellnek lehetne nevezni és ott van a Looksmart, ami nagyon igényes kivitelben készít Ferrarikat és bárki betudhat egy ilyet a gyűjteményébe potom 30-40 ezer forintért. Írtam is korábban egy bejegyzést, amiben ennek a két gyártónak a Ferrariját hasonlítottam össze. Ennek függvényében mit tehet egy olyan gyűjtő, akinek szívügye a Ferrari? Mélyen a zsebébe nyúl vagy megveszi a rosszabb minőségű modellautót. Viszont a 2015-ös Ferrari esetében van egy kiskapuja az embernek, hiszen az Altaya legyártotta a pilóta nélküli SF15-T-t. S mivel láttam, hogy mások már megcsinálták azt, hogy utólag tettek bele pilótát a kocsiba (és árulják ezeket 15-20 ezerért…), úgy gondoltam, hogy én is megpróbálkozok vele.
A terv egyszerűnek tűnt. Veszek egy Vetteles Bburagos autót, amit pár ezerért vágnak hozzá az emberhez és abból kiszedem a pilótát, belefaragom a 2015-ös Ferkába, lecserélem a gyári gumikat és szevasz-tavasz kész is. Gondoltam én…
A Bburagos kocsiból kiszedni a pilótát viszonylag egyszerű feladat volt, viszont az Altayas Ferrarit szétszedni már keményebb diónak bizonyult. Kezdve azzal, hogy a gyártó volt olyan kedves és egyedi háromszög foglalatos csavarokkal rögzítette a modellt, amiket ki és becsavarozni nem volt egy leányálom. Később vettem egy ehhez a csavarfejhez készített speciális csavarhúzót és mindenkinek ezt ajánlom, aki az Altayaval vagy az IXO-val kapcsolatba kerül vagy kerülni fog. A csavarnál nagyobb gond volt, hogy csak úgy lehetett szétszedni a Ferrarit, hogy két helyen le kellett vágjam a két oldalsó légterelőt a padlólemezről. Ráadásul kifogtam egy gyári hibás modellt, aminek alapból ferde volt a hátsó szárnya és a DRS nyitó pöcök meg lógott a levegőben a semmiben, ami elég hülyén nézett ki. Szóval azt is újra kellett ragasztani, amihez apám segítségét kértem. Ezután jött a pilóta kimarása, de egyszerűen sehogy sem akart rendesen a helyére menni, így az ülésbe is alaposan bele kellett marnom, amit nem szerettem volna, de igazából ez úgysem látszik a kész modellen. A pilóta faragásához egy kis kézi fúrót használtam, amihez vannak különböző marófejek. A következő probléma, amivel szembe kellett néznem az a kormány, ami túl közel helyezkedett a pilótához. Le kellett csippentenem pár milliméteres darabot és úgy már belefért a kocsiba és a pilóta kezébe is. Most már csak jó pozícióba kellett belőnöm a pilótát és ahhoz, hogy rendesen rögzítsem az üléshez, egy pici gyurmaragasztót használtam, ami szerencsére elég stabilan meg is tartja. Mint a képeken is látjátok, leszedtem a gyári gumikat és szerettem volna kicserélni őket egy minőségibb kiadásra, de sajnos ez nem sikerült, szóval maradtak az eredetiek. A maradék Bburagos műanyagokból még csináltam lábat a pilótának és két fehér matricát a karjára ragasztottam, hogy kicsit élethűbb legyen az overál.
Bevallom az átalakítás egyáltalán nem volt egyszerű dolog és csak olyanoknak ajánlom, akik gyakorlott modellezők/makettezők és rendelkeznek megfelelő felszereléssel és sok-sok türelemmel. Na meg kezdetnek ne egy értékes modellautóval próbáljátok meg. A lényeg, hogy nem kevés viszontagság után, de elkészült a saját SF15-T-s Ferrarim. Egy ici-picit nehézkes volt és lehet nem olyan minőségű, mint amilyen conversion/átalakított darabokat árulnak az Ebay-en, de legalább ezt én csináltam. Ezután viszont megjött a kedvem és nem volt megállás. Futószalagon ontottam magamból a modifikált Ferrarikat, de azokról, majd egy másik bejegyzésben mesélek nektek.
