Újabb résszel bővül a sorozatom, amelyben hozzám hasonló gyűjtőket interjúvolok meg. Ezúttal nemzetközi vizekre evezünk, hiszen egy holland úriember lesz ennek a bejegyzésnek a főszereplője, aki modellautós webshopja mellett egy óriási gyűjteményt is magáénak tudhat.
Sok jó webshop létezik az interneten, viszont a legtöbb csak az újdonságokat kínálja. Persze ott vannak az adás-vételi oldalak, ahol a régi kiadásokat is meg lehet találni, de számomra mindig nagyobb biztonságot jelent egy webshopból vásárolni. Ivo boltja ezért is különleges, mert az aktuális megjelenéseken kívül a régebbi kiadások eladásával is foglalkozik. A Little Wheels átmeneti szünetelésével egyértelműen az ő webshopja rendelkezik a legnagyobb használt modellautós árukészlettel. Rengeteg 90-es 2000-es évekbeli Minichamps autó van a kínálatában, de emellett több igazi ritkaságnak számító Romu modellt is árul, amelyeket kizárólag csak Japánban forgalmaznak.
A gyűjteménye pedig… Nehéz szavakat találni rá. Sajnos nem volt módomban személyesen is megnézni, de szerettem volna megmutatni nektek és bemutatni azt, akié ez a kollekció. Mint a legtöbb gyűjtőt, Ivót is egy vásárlás során ismertem meg – egy kisebb probléma adódott egy Alesi-modellnél, ami miatt felvettem vele a kapcsolatot. Ő nagyon korrekten és profin kezelte a helyzetet, és végül beszélgetni kezdtünk a modellautó gyűjtésről. Kiderült, hogy egy húron pendülünk, jó viszony alakult ki közöttünk, és a mai napig tartjuk a kapcsolatot.
Gondoltad volna, hogy egy panaszkodó vásárló egyszer majd interjút fog készíteni veled? 😄
Hehe, jó kérdés így kezdésnek. Mindenekelőtt gyűjtő vagyok, és csak másodsorban kereskedő, emiatt pedig teljesen megértem a vásárlók elvárásait. Minőséget akarnak, jó ár-érték arányban. Kereskedőként igyekszem úgy kommunikálni velük, ahogyan én is elvárnám azt, ha a másik oldalon lennék. Ez akkor működik igazán jól, ha valóban megfelelő megoldásokat tudsz kínálni. Néha egy-egy vásárlás során elindul a beszélgetés köztem és a vevő között a gyűjtésről, ezekből pedig időnként barátságok is születnek. Ez egy igazán jó érzés.
Ez jó hallani. Térjünk rá a webshopodra! A gyűjteményed mellett – ahogy említettem – üzemeltetsz egy webshopot is: https://www.yuui.nl/en. Mikor indítottad el?
2013-ban.
Az már elég rég volt! Itt Magyarországon – de másutt is – gyakran hiányolom a valódi boltokat, ahol személyesen is meg lehet nézni a modelleket. Gondolkodtál már valaha azon, hogy fizikai boltot nyiss?
Nem, mivel a webshopot csak másodállásban csinálom. Nem engedhetem meg magamnak, hogy fizikai üzletet nyissak – teljesen más költségekkel járna, és a nyitvatartás is egészen más lenne. Van egy főállásom, amit nem szeretnék feladni csak azért, hogy modellboltot nyissak. Egyetértek veled, hogy a fizikai boltoknak nem szabadna eltűnniük. Ha egy új városban vagyok, én is szeretek személyesen benézni a helyi kínálatba, hátha megtalálom azt a modellt, amit már régóta keresek…
Teljesen érthető. Mikor és hogyan kezdődött a Forma–1 iránti szenvedélyed? Hollandia több F1-es pilótát adott a világnak, mint Magyarország. Volt esetleg egy honfitárs versenyző, akinek drukkoltál, vagy inkább valaki más gyakorolt rád nagy hatást?
A Forma–1 iránti szenvedélyem 1991-ben kezdődött. Tévét néztem, és egyszer csak feltűnt egy fickó, aki elképesztő módon vezette a McLarent – ő volt Ayrton Senna, aki végül abban az évben világbajnok is lett. Attól a pillanattól kezdve ő lett az én hősöm. Az 1992-es szezon viszont nehéz volt számomra, de reménykedtem, hogy az 1993-as és az 1994-es év jobb lesz. Aztán sajnos tudjuk, hogyan ért véget az ő története…
Amúgy nagyon szerettem a barátaimmal PC-n játszani a Microprose Grand Prix-al, ahol egymás köridejeit próbáltuk megdönteni.
Ó, igen, a Grand Prix 2 nekem is az egyik nagy kedvencem volt gyerekkoromban! De térjünk vissza a fő témához: mikor kezdtél el Forma–1-es modelleket gyűjteni?
1991–1992 körül kezdtem el gyűjteni, kezdetben 1:20-as Tamiya modelleket, amiket saját kezűleg raktam össze. Maga az összeszerelés nagyon tetszett, viszont a festést és a matricázást már kevésbé élveztem – különösen a Goodyear abroncs matricákról vannak rossz emlékeim, amik állandóan felpöndörödtek. A másik ok, ami miatt abbahagytam, hogy nagyjából 25 különböző autó után már nem találtam újabb modelleket a környékbeli boltokban.
Később egy aacheni börzén jártam Németországban, ahol végül nem egy újabb Tamiya modellt, hanem két 1:43-as modellt vettem: az egyik egy 1993-as McLaren volt, a másik pedig egy 1994-es Williams – természetesen mindkettő Ayrton Senna autója volt. Ezután azt a célt tűztem ki magam elé, hogy megszerzem az 1994-es szezon összes autóját. Végül Minichamps és Onyx modellekel ez sikerült is – ekkor született meg az új hobbim.
Szóval az 1:43 a fő csapásirány, de kezdetben voltak 1:20-as makettjeid is. Van esetleg valamilyen más méretarányú autó a gyűjteményedben?
Nincs. Gyerekként nem volt se pénzem, se helyem ahhoz, hogy 1:18-as modelleket gyűjtsek. Most pedig túl sok 1:43-as autóm van, ezért nincs helyem. Az 1:64-es méretarány sosem vonzott igazán. Az 1:12-es modellek pedig bár tetszenek, de jobban örülök tizenöt 1:43-asnak, mint egyetlen 1:12-esnek.
A fotók alapján rengeteg modelled van – de tudod pontosan, hogy mennyi?
Nem, és ez azért elég ciki, nem igaz? Épp most dolgozom az F1-es adatbázisom újraépítésén – itt ti is megnézhetitek:
https://f1models.site/F1database/index.php
Ha elkészül, végre fel tudom majd vinni, hogy pontosan mely modellek vannak meg. Tippem szerint valahol 1000 és 2000 között lehet a darabszám.
Az szép! Rengeteg ritkaság található meg nálad, amiért más gyűjtők bármit megadnának. Hihetetlen, de még 1987-es Minardi-d is van. Nagyon irigy is vagyok rád emiatt! 😄 Van olyan, ami abszolút a kedvenced?
Különbséget tennék a legritkább és a legkedvesebb modellek között. A legritkább darabjaim közé két Schumacher-modellt sorolnék: az 1995-ös Benettont (GP France, MSC#17) márványtalppal, és az 1992-es Benettont versenypályás papírdobozzal. Az utóbbiról mesélnék is egy rövid sztorit: mindössze 5 német márkáért vettem Németországban, mivel nem volt licenszelve, így nem is került hivatalosan forgalomba. Később viszont megjelent a Michael Schumacher Collection (#1) részeként – más kartonbetéttel.
A két legkedvesebb modellem:
- Az 1991-es Team Modena 291 Lamborghini – egy gyönyörű metálkék autó.
- Az Andrea Moda S921 – egy fekete paripa, ami inkább téglaként mozgott a pályán, viszont Andrea Sassetti csapatfőnök története igazán izgalmassá teszi ezt a csapatot.
Igen, ezek tényleg különleges modellek, bárki örülne nekik. Van olyan, amit régóta szeretnél, de még nincs meg?
Most épp a Senna-korszakra koncentrálok: A Spark Senna modelljeit szeretném megszerezni az 1984–1994 közötti időszakból 1:43-as méretarányban. Nagyon szeretném megkaparintani Gregor Foitek és Roberto Moreno Eurobrun autóit, amiket a Raceland adott ki. Ha valakinek megvannak ezek, és eladná vagy szívesen elcserélné velem valamire a boltom kínálatából, akkor kérem írjon az info@yuui.nl címre 😊
Az örök kérdés: Minichamps vagy Spark? Neked van egyértelmű kedvenced? Mi alapján döntesz, ha mindkét gyártó kínálja ugyanazt a modellautót?
Minichamps-szel kezdtem, és sokáig csak azt gyűjtöttem. Mostanában viszont kevesebb klasszikus F1-es autót adnak ki, ezért egyre inkább a Spark modelljei felé fordultam. Nincs igazán kedvencem – az árak hasonlóak, néha a Spark szebb, máskor meg a Minichamps.
Boltvezetőként viszont azt tapasztalom, hogy a Minichamps-től jóval több sérült modell érkezik, mint a Sparktól – ebből a szempontból tehát nálam a Spark a nyerő.
Gyűjtőként viszont jobban szeretem a Minichamps dobozait: három oldalról átlátszóak és könnyen egymásra lehet őket pakolni.
És még egy klasszikus kérdés: a család, a párod, a barátaid hogyan viszonyulnak a hobbidhoz? Támogatták a szenvedélyedet, vagy furcsán néznek rád?
A Forma–1-rajongó barátaim sokkal inkább értékelik ezt a hobbimat, mint a családom. Ők jobban örülnének, ha abbahagynám a gyűjtést és a webshopot, hogy több időt tudjak velük együtt tölteni. Ráadásul a bolt és a gyűjtőszoba is elég sok helyet foglal a lakásban – ennek sem örülnek túlságosan.
Gondoltál már arra, hogy kiállítást rendezz a gyűjteményedből?
Nem, de akik személyesen jönnek átvenni a rendelésüket, azok beleshetnek a gyűjteményembe – egy része ugyanis ki van állítva.
Nálunk a minőségi Forma-1-es autók gyűjtése még a szubkultúrán belül is egy szűk szubkultúrának számít. Mi a helyzet Hollandiában? Nagyobb lett a Forma-1-es láz nálatok Max Verstappen feltünésével? Ráadásul ő nem csak egy sima versenyző, hanem a sportág többszörös világbajnoka.
1994-ben, amikor Jos Verstappen bekerült a Forma–1-be, volt némi érdeklődés Hollandiában, de az igazi áttörés Max bemutatkozásával jött el 2015-ben, majd 2016-ban már meg is nyerte az első versenyét. Na, akkor robbant be igazán a sportág népszerűsége.
Viszont a Minichamps – kisebb mértékben a Spark is – az utóbbi években túl sokféle Verstappen-modellt adott ki. A Minichamps például gyakorlatilag az összes futamgyőztes autóját megjelentette. A 2023-as év ebből a szempontból már nevetséges volt, hiszen Max szinte minden versenyt megnyert, a gyűjtők pedig egyszerűen nem tudtak lépést tartani ezzel. Sokan inkább úgy döntöttek, hogy szezononként csak 1-2 modellt vesznek meg.
Ennek hatására többen abba is hagyták a hobbit és eladták a gyűjteményüket különböző piactereken – ami végső soron az árak csökkenéséhez vezetett.
Vannak más magyar vásárlóid is rajtam kívül?
Adatvédelmi okokból nem nevezhetek meg senkit, de lehet, hogy Gábor, Csaba, Tamás vagy Zsolt, ha olvassák majd a blogodat, akkor magukra ismernek. Ezúton is köszönöm nekik – és minden magyar látogatónak!
Zárásként van még valami, amit üzennél a többi gyűjtőnek?
A modellgyűjtés legyen szórakozás, ne megszállottság. Ne fizess érte nevetséges összegeket – várj türelemmel. Ha eljön a megfelelő pillanat, akkor cselekedj. És ami talán a legfontosabb: ez egy olyan hobbi, amit bármikor szüneteltethetsz vagy akár abba is hagyhatsz. Ne felejtsd el a barátaidat és a családodat – ők sokkal fontosabbak, mint ezek az apró tárgyak.
Ismerd meg a világot – vagy akár a saját országodat – mielőtt túl késő lenne. Nekem szerencsém volt: 1988-ban jártam először Magyarországon a szüleimmel, 2007-ben munkából adódóan, és most idén augusztusban visszatérek – ezúttal a gyerekeimmel és a feleségemmel. Gyönyörű országotok van. Gyerekként lenyűgöztek a Duna-hidak, a Parlament, a nyári idő és a barátságos emberek.
Ha egyszer ti is eljuttok Hollandiába – ahogyan Kiprich József vagy Dzsudzsák Balázs is – remélem, nektek is olyan pozitív élményetek lesz, mint nekem volt nálatok.
Minden jót kívánok a blog olvasóinak!
---
Még egyszer, nagyon szépen köszönöm Ivonak az interjút és további sok sikert kívánok neki a webshophoz és a gyűjtéshez is. Nem volt egy rövid interjú, de aki kitartott azt most megjutalmazzuk. Ivo felajánlotta, hogy 2 hétig a magyar vásárlóknak elengedi a postaköltséget (ami legalább 20 euro, szóval nem kevés!), ha a webshopjából rendeltek. Mit kell ehhez tennetek?
- Legalább 50 euro értékben adjatok le rendelést a https://www.yuui.nl/en oldalon
- Fizessétek ki a rendelés összegét
- Utána Ivo visszautalja nektek a postaköltséget
- Örüljetek az új modellautóknak
