Miért van az, hogy azok lesznek a legbonyolultabb matricázások, amik ránézésre nem tűnnek bonyolultnak? Miért fog ki rajtam egy Marlboro-s McLaren, amikor korábban már annyit megcsináltam, hogy akár álmomból felverve is menne? Válaszok a folytatásban!

Kellene is meg nem is

Niki Lauda azon autói már megvannak, amiket meg szerettem volna szerezni. Bár nem létszükségletem a Lauda sor kigyűjtése, de azért, ha akad egy jó üzlet, akkor nem hagyom ki. Így volt ezzel a modellautóval is, amit Ivo webshopjában láttam meg jó áron, de sokáig nem csaptam le rá. Már korábban is irigykedtem Peti gyűjtő haveromra, akinek megvan ez az 1983-as McLaren, nekem viszont nincs. Emiatt „alacsony prioritású” feladatként felvettem a listára, mint megszerzendő modellautót.

A fordulópont az volt, amikor Ivo megírta nekem, hogy Magyarországra jön nyaralni és találkozzunk. Egy másik gyűjtővel találkozni mindig örömteli és egyben remek lehetőséget is jelentett számomra. Ivo-tól először tudtam úgy modellautót venni, hogy nem kellett postaköltséget fizetnem. Hollandiából a posta díjszabása 20 eurotól kezdődik, szóval nem kevés pénzt spóroltam meg ezzel. Mondhatni, két legyet egy csapásra. Találkoztam Ivoval és családjával, a magam esetlen angolságával és a ChatGPT segítségével tudtunk beszélgetni, megnézte a gyűjteményemet és még modellautókat is hozott nekem. Tiszta jó dolgom volt!

A vele készült interjúmat ITT olvashatjátok.

Gond van Houston

Sajnos azonban nem ment minden jól, amikor kicsomagoltam a modellautót. Kiderült, hogy a bal első kerék leesett. Szegény Ivo nem győzött szabadkozni, de fölöslegesen tette. Láttam, hogy alaposan becsomagolta és amikor később alaposan megnéztem, akkor rájöttem, hogy itt bizony gyárilag hibás volt az illesztés. Nagy kár érte, de nem vártam el semmilyen kompenzációt emiatt. Némi ragasztó majd megoldja a dolgokat. Addig is lehet balesetezős toyphotography képet készíteni ezzel az autóval. Ez amúgy Ivo fiának, Max ötlete volt és ezt észben is tartottam!

Van egy nagy baj ezzel az autóval. Nagyon hiányoznak róla a cigireklámok. Ez a kocsi annyira csupasznak tűnik nélküle, hogy szerintem vétek így tárolni. Persze még mindig jobb, mintha vonalkódos matricákat tettek volna rá, mert akkor azt el kellett volna távolítani és ez igencsak aláásta volna a matricázási kedvemet. Kalandra fel! Már csak megfelelő matricát kellett találnom. Az első állomás a Spotmodel oldala volt és nem is kellett tovább keresgélnem. „Matricaszett kifejezetten a nyugat-amerikai nagydíjas kiadáshoz”. Tökéletes!

Nyugat amerikai nagydíj és a McLaren MP4/1C

A nyugat-amerikai nagydíj (bővebben ITT olvashattok róla) különösen emlékezetes verseny volt a McLaren csapata számára. Az évad második versenyén ugyanis kettős McLaren siker született méghozzá nem is akármilyen. A brit csapat két versenyzője mindössze a 22. és 23. helyet tudta megszerezni az időmérőn és ennek ellenére tudtak nyerni. A dolog pikantériája, hogy nem az akkor még kétszeres világbajnok Lauda, hanem csapattársa John Watson söpörte be a diadalt. Ekkor még úgy tűnt, hogy a McLaren nyeregben van, hiszen két verseny után Niki Lauda vezette a ponttáblázatot. Aztán nagyot fordult a világ Laudáékkal. A következő hat versenyből egyet sem tudott befejezni az osztrák, sőt Monacoban még az a szégyen is megesett vele, hogy nem tudta magát kvalifikálni a versenyre. A jól indult szezon rémálomba csapott át. Lauda nemhogy győzelmet, de még dobogós helyet sem sikerült szereznie ebben az évben. A megváltást az sem hozta el, hogy az osztrák lobbizására a McLaren idő előtt harcba állította a TAG-Porsche motorokat. Bár az 1983-as szezon kudarccal és kísérletezgetésekkel telt, de megágyazott egy domináns következő idénynek, ahol a McLarenek letarolták a mezőnyt. Szóval talán megérte ezt az évet beáldozni.

Ismét gond van Houston…

Amikor kibontottam és megláttam a matricaszettet rögtön befeszültem. Már megint mi ez?! A hátsószárnyra kerülő matrica miért kapott fehér hátteret? Soha nem fogom ezt megérteni, hogy mi szükség erre, amikor nem kell eltakarni egy másik matricát? A megoldás amúgy valójában egyszerű. A Spotmodeles matricák nem a Minichamps autóihoz készülnek, hanem a Tameo makettekhez és ennél a makettnél nem várják el, hogy lefesd a hátsószárnyat, hanem így kell feltenni rá. Praktikusnak nem praktikus, de ez is egy megoldás. Viszont a Minichamps és Tameo eltérés még a későbbiekben megkeserítette az életemet.

A matricázás

Magamhoz tértem az első dühöngésből, jöhetett az eredeti fényképek keresése. Azt gondoltam, hogy 2025-ben rengeteg fotót találok egy legendás versenyző autójáról, de tévedtem. Alig találtam néhány értékelhető fényképet, ami alapján tudtam dolgozni. Kifejezetten a versenyről készült fotót viszont alig találtam.

Az orrkúpra feltenni a Marlboro matricát sosem egyszerű feladat. De mégis mi lehet nehéz egy láthatóan nem túl bonyolult feladatban? Az a gond, hogy egyszerűen bárhogy igazgatod sehogy sem néz ki jól. Az orrkúpnak van egy görbülete, ami már önmagában deformálja a feliratot. Nehéz referencia pontot találni és ha egy szemszögből jónak, egy másikból biztos ferdének tűnik majd. Aztán az sem segít, hogy elég nagy a felirat. A nagyobb felirat miatt látványosabb, ha nem egyenes valami. Végezetül pedig ott van az is, hogy a matricát nem lehet örökké mozgatni. Egy szó, mint száz, nem sikerült a legjobban. Bizonyos szempontból egyenes a felirat, másik szempontból meg ferde, de ez amúgy az összes ehhez hasonló McLaren modell rákfenéje. Volt olyan McLaren, amit megcsináltam, teljesen elégedett voltam vele és az egyik portörölgetésnél húztam a számat, hogy ez meg miért ferde? És még csak egy nyavalyás matricánál tartunk….

A pilótafülke melletti feliratok felhelyezésével nem volt különösebben nagy gond. Leszámítva azt, hogy szerintem a versenyző jobb oldalára kerülő Marlboro logót rosszul méretezték. Ha levágom és külön helyezem fel, akkor lehet, hogy meg tudom csinálni tökéletesen vízszintesre, de a tapasztalatom azt súgta, hogy néha jobb nem bántani valamit, amit egyszer már felraktam. A hátsószárny borzasztó nehéznek tűnt, de eléggé vicces, hogy ez lett az egyik legkönnyebb része a matricázásnak. Nem szakadt, nem tört, szépen ráhajlott a szárnyra. Végre valami pozitívum, de aztán jött az oldaldoboz.

Általában nem az oldaldobozra való matricáknál szoktam elvérezni, de ezúttal így volt. A Minichamps a kasztni vízszintes elválasztását nem túl elegánsan matricákkal oldotta meg. Ez egy kicsit csalódástkeltő volt, mivel ez nem egy olyan régi kiadású modell és vannak olyan részletek – mint a versenyző overálja vagy motorborításon lévő légbeömlők – amelyeket nagy gonddal készítettek el.. És akkor a kasztni elválasztását így oldják meg? Ez annyira cinkes, mint amikor a Ferrari légbeömlőit matricákkal oldották meg. Mindegy, a lényeg az, hogy a Marlboro feliratnak a képek alapján az elválasztás alá kellett volna kerülnie és bőven el kellett volna férnie, mielőtt a vonal egy kanyart venne. A valóságban? Egyáltalán nem fért oda a helyére. És itt megint a Tameo és Minichamps eltérés csapott arcon engem, hogy hiába ugyanahhoz a versenyhez készült a matrica és az autó is, a két gyártó autója eltér egymástól.

Próbáltam a maradék Marlboro matricák között találni valami olyat, amivel helyettesíthetném, de sajnos nem találtam. Két lehetőségem maradt. Az egyik, hogy tartom magamat az eredeti képekhez, de akkor az autó bal oldalán az „O” betű bele fog lógni a piros részbe. Vagy sajátos megoldást választok és úgy teszem fel a matricát, hogy jól nézzen ki. Az elsőnek a hátránya, hogy iszonyatosan bénán néz ki, ha a piros részbe lóg az „O” betű, míg a másik megoldásnál a történelmiség hal szörnyet. Végül mégis utóbbi mellett döntöttem. Ha ez a dilemma nem lett volna elég, akkor a dolgomat megnehezítette az is, hogy megint nem találtam normális referencia pontot, hogy egyenesen helyezzem el a matricát. Ezen az autón annyi a görbület, hogy az ember feje belefájdul!

Végszó

Végül ilyen lett a végeredmény, amit megcsodálhattok a képeken is. Nem a legjobb matricázásom elismerem, de a nehézségeket látva szerintem így is kihoztam belőle a legtöbbet. Ergó hiába tűnt pofonegyszerűnek az egész, végül eléggé sokat kínlódtam vele, de még így sem vagyok teljesen elégedett vele. Ettől függetlenül jó, hogy meglett, mert sokat dob az összképen, hogy most már vannak rajta Marlboro feliratok. Most már csak meg kell ragasztani a kerekét.

Egy utolsó kérdés... Ezt mégis, hogy engedhették meg 1983-ban?! Ez egy Alfa Romeo és egy McLaren.