Ha volt már szó első modellről, akkor legyen szó az első matricázásomról is. Hatalmas Ebay-es átverésnek indult, végül az első komolyabb modell felújításom lett belőle. Egy heti munka, némi szitkozódás és sok-sok verejték árán készült el a Ferrari 412T2-es!

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyűjtő, aki nagyon szeretett volna magának egy 1995-ös Ferrari-t, hogy mindenki a csodájára járhasson. Böngészte is az Ebay-t rendesen, de csak nem akart horogra akadni semmi sem. Ekkor azonban az üveghegyen túlról valaki meghirdetett egy 412T2-es Ferrari-t egész olcsón, ráadásul Marlboro-s matricákkal. Egyszer volt Budán kutyavásár és talán egyszer lesz ilyen olcsón, ilyen kocsi a piacon. A gyűjtő nem is habozott, le is csapott sebtiben rá. Ekkor még nem konyított a matricázáshoz, így egyszerűbbnek találta, ha egyből olyan autót vesz, ami dohánymatricákkal van ellátva. Le is adta a rendelését, hét nap, hét éjszakát várt mire a várva várt kincs megérkezett egy zöld hintón. Ám mikor kézhez kapta rá kellett jönnie, hogy csúnyán átverték. Haragja hetedhét országon túl terjedt, de tudta, hogy rajta nem fog segíteni a legkisebb királyfi, így hát saját kezébe vette az ügyet.

Alesi 1995-ös Ferrarija, matricázás előtt és után

Szóval eddig volt a történet mese habbal, innentől kezdve a valóság csúnyán képen vágott. Szóval Marlboro reklámos autót vettem, de amit kézhez kaptam az köszönő viszonyban sem volt a hirdetésben szereplővel. Az egy dolog, hogy igazából nem volt rajta egy kósza dohányreklám sem, de a gyári matricák is katasztrofális állapotban voltak. Azon is gondolkoztam, hogy megívelem a kukába, de végül (szerencsére) a felújítás mellett döntöttem.

Először azért még az eladónak a képe alá dörgöltem, hogy mégis mi a faszt fityfenét képzel?! Nagyon sajnálkozott és elmondta, hogy véletlenül összekeverte az autókat és rosszat adott fel postán nekem. Aha persze, én meg most jöttem le a falvédőről. Végül volt benne annyi tisztesség, hogy visszautalt nekem annyi pénzt, amiből egy matrica szettet tudtam venni.

Mivel akkor még ilyet nem csináltam, ezért segítségre volt szükségem. Megsegítésemre apám - aki szintén gyűjt modelleket csak ő vasútban jeleskedik - és Pista modellező barátom érkezett. Az ők tanácsaik és útmutatásuk alapján tudtam megcsinálni ezt a modellt.

Először is le kellett szednem a régi matricákat, ami nem okozott túlságosan nagy gondot, mivel már alapból is csak a szentlélek tartotta őket a kocsin. Forró víz, egy ecset és egy csipesz segítségével könnyedén leszedtem a matricákat. Bevallom, annyira jól nézett ki a kocsi így, hogy pár percig az is megfordult a fejemben, hogy így hagyom. Na de azért mégis csak akkor a legszebb, ha teljesen fel van „öltöztetve”. Magára a matricázásra már nem nagyon emlékszem, csak arra, hogy nagyon lassan haladtam és volt vele kínlódás rendesen. Arra is emlékszem, hogy amikor már majdnem kész volt, akkor az egyik oldaldobozon lévő matricára valami kosz akadt bele és mikor leszedtem, akkor azzal sikerült a matricát is megrongálnom, amitől nagyon ideges lettem. De hát mindent el kell kezdeni valahol és bár nem ez lett életem legszebb műve összességében elégedett vagyok, hogy mit sikerült kihozni ebből a vesztes helyzetből. Nem mellesleg ez adta meg az első lökést, hogy én is belevágjak a matricázásokba. Azóta sokat fejlődtem és nem kell egy hét sem, hogy egy autót felmatricázzak, akár a nulláról kezdve is. Aki meg nem hiszi az járjon utána.

Vége

A teljes galéria a matricázásról: