Átalakítás - Williams FW17

David Coulthard első pole pozíciója

2020. április 10. - A Gyűjtő

Tudjátok, hogy mi történt 1995. április 8.-án? Szerintem ezt még a keményvonalas Forma-1 rajongók közül is csak kevesen tudják. Egy bizonyos skót úriember életében először pole pozíciót szerzett. Ha emlékeztek még rá, akkor év elején bemutattam egy Williams FW17-es átmatricázását és akkor még nem tudtam, hogy mit kezdek majd a másik autóval. Gondoltam egy nagyot és megcsináltam David Coulthard-nak azt az autóját, amivel életében először pole pozíciót szerzett.

williams_fw17_dc.jpg

Bevallom sosem voltam nagy David Coulthard rajongó, sőt Ferrari szurkolóként kifejezetten ellenszenvesnek tartottam. De mint oly sok más pilótával, ő vele is úgy jártam, hogy az idő begyógyította a sebeket és már szívesebben gondolok vissza azokra az időkre, amikor ő is versenyzett. Már nem az álnok rivális pilótát látom benne, hanem azt az embert, aki eljutott és letette a névjegyét a Forma-1-ben. Csak arra akartam ezzel célozni, hogy nem DC iránti rajongásom vezetett el oda, hogy megcsináljam ezt a kocsit. Egyszerűen kész volt a Hill-es autó és nem tudtam, hogy mit kezdjek a másikkal. Úgy is hagyhattam volna, de úgy ismertek, mint aki megtudna ülni a hátsóján? Vagy olyannak, aki lát egy szikrányi lehetőséget, akkor ne „cigizne be” egy autót? Szóval elkezdtem kutakodni, hogy mivel is lehetne ezt az autót egyedivé tenni? Gondolkoztam… Kerülhetnének az autóra esőgumik. Remek, de mikor volt esős nagydíj 1995-ben? Hiszitek vagy sem, ennek utánajárni egyáltalán nem volt olyan egyszerű… Aztán inkább elkezdtem keresgetni Coulthard pályafutásában, hogy mit lehetne kiragadni. 1995-ben szerezte meg az első pole-ját. Ez egy remek kiinduló pont. Jobban beleásva magam a témában kiderítettem, hogy ez az Argentin nagydíj hétvégéjén történt meg, esős körülmények között. Szuper! Így már minden összeállt, szinte adta magát az ötlet, hogy ezt az autót csináljam meg!

A következő volt a haditerv. Lecserélni a gumikat esőgumira és leszedni a vonalkódos matricákat, majd felhelyezni a dohányreklámokat. Leírva pofonegyszerűnek hangzik, de koránt sem volt az. Szerencsére a matrica leszedésről már volt tapasztalatom – ha nem is túl pozitív – a Hill-es autó miatt, így tudtam, hogy mire számítsak. Most egy fokkal jobban sikerült a dolog, mint a másiknál. Sikerült a Renault-Elf feliratot nem tönkre tennem a motorborításon, ami már haladás volt. Ellenben most tettem fel fehér matricákat, hogy elfedjem az elmaszatolt kék matricamaradványokat, de a végeredmény nem lett az igazi még így sem. Érdekességképpen megemlítem, hogy kipróbáltam a matricalágyítós módszert ennél az autónál is, hogy hátha, de még talán jobban összemaszatolta azt a fehér részt, mint a körömlakklemosó így inkább gyorsan visszapártoltam az utóbbihoz.

Egy átlagos kerékcsere a Forma 1-ben körülbelül három másodperc. Nekem ez kicsit több volt és mentségemre még az sem igazán szólhat, hogy bezzeg a „nagyok” felnivel együtt kapják le a kereket és nem csak a gumit ráncigálják le és fel. Szóval, ez esetben inkább beszélhetünk gumicseréről mintsem hagyományos kerékcseréről. A lényeg, hogy az egész művelet igen komoly feladat elé állított engem. Korábban cseréltem már le gumit autókon. Próbálkoztam az Altaya-s F93A-nál elég rossz végkifejlettel, de több Minichamps-es donorautó gumijait megkapták Onyx-os autók, amiken az abroncs már finoman szólva is rossz állapotban volt. Ennél a két márkánál azt vettem észre, hogy különösebben nem nehéz leszedni a gumikat. Ellenben egy Minichamps-es autónál már teljesen más a leányzó fekvése. A német gyártó abroncsai a másik kettőhöz képest sokkal keményebbek, így nem lehet csak úgy lehúzni a felniről őket. Szóval, hogy szedjem le a gumit, hogy ne törjem le az egészet a tengelyről és a gumiban se tegyek kárt? Ez volt a 40 millió forintos kérdés. Sokat agyaltam apámmal a dolgon és több mindennel is próbálkoztam. Megpróbáltam lámpafényénél felhevíteni a gumit, hogy úgy hátha puhul egy kicsit. Ez nem jött be. Aztán egy nagyon vékony laposfejű csavarhúzóval alányúlni és úgy lehúzni. Ez sem volt túl sikeres. A nyerő taktika végül az lett, hogy készítettem szappanos meleg vizet és ahol felfeszegettem a gumit, oda beecseteltem a szappanos vízből. Ezt sokszor el kellett játszanom, mire a gumi megadta magát és ha nem is könnyen, de letudtam szedni a felniről. Sok türelem kell hozzá, meg néha úgy éreztem az sem ártana, ha lenne még egy harmadik kezem is. Felhelyezni egy fokkal könnyebb volt az esőgumit, de akkor is be kellett kennem szappanos vízzel, hogy könnyebben felcsússzon a gumiabroncs. Lehet nem a legszakszerűbb az eljárás, de ha valaki tud jobbat az ne tartsa magában és írja le kommentben!

Szóval végül lekerültek a gumik – amik köszönik szépen jól vannak, egy Onyx gyártmányú Lotus 102-esre kerültek fel – így jöhettek fel az esőgumik. Az abroncsokat a Spotmodeltől rendeltem le és az első ami feltűnt, hogy amikor a két gumiszettet egymás mellé tettem az esőgumi valamennyivel nagyobb volt. Ez gáz, gondoltam magamban, mert az F93A-nál és az SF15-T-nél is pont ezzel jártam meg, hogy a gumik mérete miatt az autó hasmagassága is jól láthatóan megemelkedett. Itt szerencsére ez nem történt meg, de a másik mellé téve egyértelműen látszik a különbség. Utána olvastam és kérdezősködtem a témának, hogy létezhetett-e, hogy az esőgumik nagyobbak voltak-e a slick gumiknál? Aztán Németh Laci modellgyűjtő barátom linkelt át nekem egy cikket, amiben le van írva, hogy abban az időben 1 cm-el nagyobbak voltak az esőgumik, mint a száraz abroncsok. Ez megnyugtató, de a különbség itt láthatóan még 1:43-as méretarányhoz viszonyítva is több, mint egy centiméter, de oda se neki… Ezután felkerültek a gumira a matricák. Ehhez szerencsére nem kellett külön matricaszettet vennem, mert egy FW19-eshez járó matricalapon volt egy teljes gumigarnitúrára való matricám. Bármennyire is igyekeztem nem hozzáérni a gumikhoz pár nap múlva észrevettem, hogy valahogy az egyiknél elveszett az „eagle” felirat, amit nem tudom majd, hogy fogok pótolni. Ennek nem igazán örültem, de hát mit lehet tenni? Abroncsra matricázni amúgy sosem egyszerű.

A kocsi matricázására külön nem térnék ki, mert az ugyanúgy zajlott le, mint ahogy a másik FW17-esről szóló cikkemben leírtam. Túl sok újdonságot nem tudnék nagyon hozzátenni. Talán csak annyit, hogy hiába volt már rutinom benne, vannak dolgok amik sosem lesznek egyszerűek. Szóval ezzel az autóval is megszenvedtem mire sikerült mindent a helyére raknom.

Van két Williams FW17-esem, de egyáltalán nem ugyanolyanok. Sikerült összehoznom egy ritkaságot, amire minden DC rajongónak fájna a foga. Nem mondom, hogy a gumicsere minden esetben kifizetődő, de egyszer simán be lehet vállalni. Viszont számolni kell a le és felrakással járó nehézségekkel és azzal is, hogy ha olyan a gumi, akkor matricázni is kell és ha nincs hozzá szettünk, akkor az újabb anyagi költséggel jár. További jótanács, hogy ha belevágtok, akkor figyeljetek oda, hogy milyen gumiszettet vesztek, mert 1993-1997-ig más méretű gumikat használtak, mint például 1993 előtt. Másrészt Goodyear gumikhoz könnyű matricát találni, de Pirellihez már jóval nehezebb, Bridgestone-hoz meg kis túlzással szinte lehetetlen.

A bejegyzés trackback címe:

https://f1modelljeim.blog.hu/api/trackback/id/tr7415450470

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Miszter07 2020.04.12. 14:07:37

Gimileszedéshez esetleg csavar lazító spray?

A Gyűjtő 2020.04.13. 09:07:00

@Miszter07: Helló! Még nem próbáltam. Legutóbb a csoportunkba a forró vízes áztatást javasolták nekem. Most jelenleg nincs olyan autóm, amin gumit kéne cserélni, de ha lesz majd megírom melyik módszerrel egyszerűbb. :)