Korábban írtam már egy másik Williams, az FW16-os matricázásának viszontagságairól. Nos, ha azt hittétek, hogy a többi Rothmans feliratos autót könnyebb megcsinálni, akkor ennél nagyobbat nem is tévedhetnétek. Ezeket a Williams-eket egyszerűen szívás megcsinálni és általában a végeredménytől sem vágja magát hanyatt az ember.
A Williams visszavág. Akár erről is szólhatott volna az 1995-ös szezon, de Schumacher és a Benetton mondhatni elég simán behúzta azt az évadot. A Hill-Coulthard páros öt győzelme és további tizenkét dobogós helyezése sem volt elég ahhoz, hogy érdemben megszorongassák a németet. Amivel a legjobban eltért az elődjétől az FW17-es az a megemelt orrkúp, ami egyre inkább felváltotta a lapos, nyílhegyszerű orrokat a mezőnyben.
Ennél az autónál is elengedhetetlen szerintem, hogy rendelkezzünk fehér matricalappal és készítsük elő improvizációs készségünket. Elég sokáig kellett magamat noszogatnom, hogy belevágjak ebbe a matricázásba. Végül azért is döntöttem úgy, hogy megcsinálom, mert egy olyan autón kísérletezhettem, ami nem volt egy ökör ára, így ha el is rontottam volna, akkor sem dőltem volna a kardomba. Persze azért nyilván örülni sem örültem volna. Az FW16-os után tudjátok, hogy egy ilyen autót megcsinálni egyáltalán nem egyszerű és itt is szinte ugyanazokba a nehézségekbe ütköztem, mint a másiknál. Az alany ezúttal is egy Minichamps modell volt, amin vonalkódos matricákkal helyettesítették a dohányreklámokat. Ami engem rögtön kiakasztott, hogy erről a kocsiról bármelyik matrica feljött volna egy kis tűvel való feszegetés után, de egy valamelyik nem. Kitaláljátok melyik az? Hát persze, hogy a motorborításon lévő matrica…
Szóval ezúttal is maradt a hagyományos, körömlakklemosós módszer, ám ezúttal elég rossz végkimenetellel. A másik cikkben – amit még fogok párszor emlegetni – leírtam, hogy azokat a részeket, amiknél nem szeretném, hogy kárt tegyen a vegyszer azokat kimaszkolom. De most valami gigszer történt, mert átázott a lap és lemarta a Renault és Elf feliratot. Ez egy elég rossz hír, mivel csak szponzori matricáim voltak így fogalmam sem volt, hogyan pótlom majd ezeket a feliratokat. Na meg egyáltalán, hogyan tovább? Ha elkezdem tovább lemarni, akkor alatta fehér festékes résszel találkozok – ha csak nem sikerül a fémig felmarni – márpedig ide kék csík kell. A következő lett a megoldás. Maradt még ki nálam sötétkék matrica. Méregetés, osztás-szorzás után megcsináltam a két vékony csíkot és felhelyeztem a motorborításra. Elég béna megoldás, de nem nagyon volt más választásom. Talán a festés, de hát azt inkább nem reszkírozom, ha csak nem muszáj mindenképp. Na, de hogy pótlom a Renault és Elf feliratot?
Megnéztem a maradék matricáimat, de első körben nem találtam meg mindent ami kellett volna. Elf logó még akadt is volna, de Renault akárcsak a pisztácia, kifogyott. Megnéztem az összes lehetséges helyet, de senki nem gyárt külön ilyen matricákat. A Spotmodelnél az egész autóra való matricaszett volt, de azt nem is nagyon akartam, meg akkor éppen nem is volt raktáron. Emiatt eléggé le voltam lombozva, aztán jött az isteni felismerés, mint Newton-nál, csak nálam nem egy modellautó esett a fejemre. Dolgoztam a munkahelyemen és a monitorom előtt ott figyel egyfajta díszként és mementóként az a megsérült FW14-es, amit egy felvétel során törtem össze. Ránéztem és elgondolkoztam… Hát persze! Hisz ezen is megvannak ugyanazok a feliratok, amik nekem kellenek! És én még régebben vettem egy egész matricaszettet az FW14B-hez, ami utólag kiderült nem volt egy jó húzás, de most pont kapóra jött. Aztán mégis hamar jött a kijózanító pofon. Az Elf logó és felirat túl magas volt a kék csíkhoz. A Renault feliratokat sem lehetett egyben feltenni az autóra, mert nem követte a motorborítás ívét. Ezért három részre vágtam és pakoltam fel őket. Az Elf logót pedig a maradék FW16-os matricalapról pótoltam a feliratot pedig szintén onnan csak a Williams orrkúpjára való matricával oldottam meg. Mint mondtam, rengeteget kell improvizálni.
A másik dolog amit sajnálok, hogy maradtak a fehér részben a kék maradványok. Emellett pedig kicsit kék maszatos lett az egész, de ezúttal valamiért úgy döntöttem, hogy nem fogok egy új fehér matrica réteget felvinni. Ennek egyik oka az volt, hogy féltem, hogy a kis mélyedések eltűnnének, a másik, hogy nagyon nehéz méretre szabni. Utólag már kicsit bánom, mert nem néz ki túl előnyösen hiába tettem fel a Rothmans feliratot. A másik katasztrófális rész megint csak a pilótafülke előtti rész volt. Olyan rossz helyre is tették fel a matricákat, hogy még esély sincs arra, hogy a másik szponzori matrica kitakarja így marad a körömlakklemosó megint csak és az okozott károk függvényében az ápoló és eltakaró fehér matrica. Én most két réteget vittem fel. Messziről nem vészes, közelről… Inkább hagyjuk. A másik dolog, ami szintén nem könnyíti meg az ember életét azaz első szárny. Ugye az újfajta kialakítás szinte ellehetetleníti, hogy felszedjük és újra matricázzuk az egészet. Két darab Sanyo feliratért pedig nem akartam volna egy egész matricalapot megvenni, ezért megpróbáltam fehér matricalapokkal elfedni, de a végeredmény hagy némi kívánnivalót maga után.
Ehhez képest a hátsószárnyat megcsinálni mondhatni gyerekjáték volt. A régi matricát le kell szedni úgy, ahogy van, majd jöhet egy fehér matricaréteg, majd végül szponzori feliratok. Amit mostanság nem értek és sehogy sem fér a fejembe, hogy miért kezdenek felpattogni a sima felületre tett fehér matricáim? Amikor felvittem az alapréteget több napot is vártam, míg felment a dohányreklám felirat. Szóval még azt sem mondhatnám, hogy elsiettem vagy eláztattam volna a matricát. Pár héttel később vettem észre, hogy ilyen nagyon pici, milliméteres darabokban felkezdett válni a matrica és ezzel már nem is lehet mit kezdeni. Oké, messziről egyáltalán nem látszik, de engem zavar, de nem igazán tudok mit csinálni vele.
Mint olvashattátok, egy ilyen Williams elkészítésében őrületesen sok munka van. És ami a legszomorúbb, hogy még azt sem mondanám, hogy elvagyok ájulva a végeredménytől. Nem hiába vállalkoznak erre a projektre kevesen. Nem is sokat lehet találni az interneten, de szerintem akinek van egy ilyen autója az nem is fogja eladni. Én nem bánom, hogy belevágtam, mert megint ha más nem sok tapasztalatot gyűjtöttem. Ez ilyen lett, ennyi. A Coulthard-os autót még nem tudom mikor matricázom fel, de azt igyekszem majd ennél jobban megcsinálni.
