Egy korábbi bejegyzésemben már kifejtettem, hogy miért szerettem volna annyira megszerezni Alain Prost 1989-es McLaren-jét. Ezzel most nem is untatnálak titeket, ha szeretnétek vissza tudjátok olvasni azt a történetet. Röviden a lényeg az, hogy megelégelve azt, hogy évek óta tartó hajkurászás után sem sikerült megvennem ésszerű pénzügyi kereteken belül ezt az autót pilótásan, arra a döntésre sarkalt, hogy a saját kezembe vegyem az ügyet. Volt már néhány átalakításom, szóval nem volt új számomra ez a műfaj, de most egy minden eddiginél nehezebb kihívással kerültem szembe.

Ez az átalakítás három fázisból állt:

• Venni egy erre alkalmas modellautót
• Marlboro matricákat tenni rá
• A figurát belefaragni a pilótafülkébe

Sokáig csak Minichamps-ben és Onyx-ban volt elérhető ez az autó. Míg előbbi kb.: a megfizettethetetlen kategória volt számomra, addig a másik meg túl gagyi volt ahhoz, hogy érdembe kezdjek is vele valamit. Az Onyx McLaren-je nem csak gyenge minőségű, de cserébe legalább drága is. Szóval még ha gondolkoztam is átalakításban, ez modellautó hiányában nem volt megvalósítható. Az első akadály akkor hárult el, amikor a TSM Model kiadta az MP4/5-öst 1:43-as méretarányban. Ennek nagyon örültem, de az lett volna a tuti, ha pilótafigurásan adják ki, de ez náluk sajnos nem szokás. Mindenesetre így lett egy TSM-es modellautóm is.

Nyilvánvaló, hogy ha még ki is adják ezt az autót, akkor azt még véletlenül sem Marlboro matricákkal teszik. Kétféle kiadással találkoztam, az egyik az álcafestéses, a másik pedig aminek üresen hagyták a dohányreklámok helyét. Szerencsétlenségemre én csak az előbbit tudtam beszerezni, ezért némi matricaeltávolításra is szükség volt. Nem tudom elmondani nektek, hogy mennyire utálom ezt a dolgot csinálni. Egyetlen egy rossz mozdulat és hazavágod az egész modellautót. Persze most sem sikerült megcsinálni kisebb baleset nélkül. Sikerült az egyik Honda felirat tetejébe belemarnom, ami után kisebb agyf@szt kaptam. Szerencsére a korábbi matricázásaimból kimaradt néhány Honda felirat, amit fel tudtam használni, így sikerült kijavítani a hibát, bár egyáltalán nem volt egyszerű, de inkább nézzétek meg a képeket, mert azok többet mondanak ezer szónál. Lehet, hogy jobb lett volna lekaparni az egész matricát és a maradékból újakat feltenni rá, de megmondom őszintén, hogy nem szerettem volna. Féltem kicsit, hogy ha elkezdem lekaparni a maradékot, akkor véletlenül a festéket is felhozom valahol. Maga a matricázás viszont szinte már ujjgyakorlat volt számomra. Bár már elég régóta nem gyakoroltam, de megvolt a megfelelő rutinom, hogy egy ilyet különösebb probléma nélkül megugorjak.

A korábbi átalakításaimnál egy donor autóból műtöttem ki pilótafigurát és azt farigcsáltam bele a pilótafülkébe. Most azért nem emellett döntöttem, mert a Prost-os donorautók – amik Onyx-ok általában – pilótafiguráinak a sisakjai túl elnagyoltak. Már a korábbi munkáimnál sem tetszettek, hogy Prost sisakjai kicsit nagyobbak a kelleténél. Ezért most húztam egy merészet és vettem két egész alakos pilótafigurát a Tibormodel-től és azt szántam belefaragni a kocsiba. Miért? Mert a sisak sokkal jobban nézett ki, mint az Onyx-os és mivel egy kényes projektről volt szó, ezért szerettem volna a legtöbbet kihozni belőle. Mint kiderült túl kemény pilótafigurába faragtam bele a csiszológépemet.

Sokáig tervezgettem a dolgot, méregettem a figurát, hogy mit merre hogyan, de hamar borultak ezek az elképzelések. A most következő sorok morbidan fognak hangzani, szóval csak erős idegzetűek olvassanak tovább. Első lépésben levágtam a pilótafigura karjait. Nem gondoltam volna, hogy a legnagyobb igyekezetem ellenére ennyire roncsolni fogom a figurát. Alapból is nehéz megfogni egy ilyen kis bábut, ráadásul a csiszológép használata közben annyira rezgett, hogy nagyon nehéz volt megtartani, emiatt szinte teljesen lehetetlen volt az, hogy precízen vágjak. Mikor végre a karoktól megszabadultam jöhetett az, hogy szegény Prost-ból törzsvendéget csináljak. Ám nem volt elég kettészelni a figurát. Kiderült, hogy előzetes számításaimmal ellentétben sokkal többet kell lefaragnom belőle, hogy rendesen beültethessem az autóba. A következő probléma az volt, hogy a hát részét kellett nagyon ívesre faragni, mert sehogy sem illeszkedett az ülésbe.

Sikerült legalább odáig eljutnom, hogy a pilóta törzsét belefaragjam a pilótafülkébe, de így még nekem valahogy nagyon bénán nézett ki. Ekkor jött az a „nagyszerű” ötletem, hogy valahogy a kezeket és a lábakat is megcsinálom. Utólag talán jobb lett volna, ha nem megyek bele ilyenekbe, de majd kitérek a miértre. Szóval újabb lábvágás következett, de emiatt a törzset újra meg kellett faragnom, hogy a magasság jó legyen. A lábak voltak még a kevésbé vészes részek, mert az igazán kínlódós részek a kezek voltak. Mivel oldalt nem volt hely, ezért újra meg kellett faragnom a törzset, de ezúttal oldalról, hogy a hajszál vékonyra faragott kezeket valahogy be tudjam tenni. Eközben egymás után jöttek a balesetek. Megkopott a figurán a festék, ahogy a matricák is ahogy minél tovább nyúztam a törzs részt és még a modellről a kormányt is sikerült letörnöm. Kezdtem elveszíteni a hidegvérem, de végül ha nagy nehezen is sikerült valami elfogadhatót alkotni. Most már csak egy kis maradék piros festékkel le kellett kennem oda, ahol feljött minden festés, majd megvárni, amíg megszárad. Utána beleilleszteni a pilótafülkébe, majd a kormányt, ha nem is tudtam visszaragasztani, de legalább a pilótafigura kezébe helyezni – persze azt is meg kellett faragni előtte – hogy legalább a látszat meglegyen. Kicsit idegőrlő volt, de sikerült.

Összegezve a dolgokat nem vagyok maradéktalanul elégedett a végeredménnyel. Voltak balesetek az átalakítás során, amivel az ember nem igazán tud számolni előre, de ha sufnitunning módszerekkel is, de igyekeztem a kárt minimalizálni. Nekem egynek elmegy, de ha ezt mondjuk megrendelésre csináltam volna, akkor nem lenne pofám így kiadni. Viszont az a nagyon vicces helyzet, hogy az én kis gagyi összefarigcsált pilótfigurám még így is különbül néz ki, mint a Minichamps pár éve gyártott pilótája, amit a Senna-s MP4/5-ösbe tettek. Mindenesetre még egyszer ilyen álló pilótafigurát nem szeretnék megfaragni, mert egyszerűen a végeredmény nem tükrözi a befektetett időt és energiát. Jaj igen és tudjátok mennyi maradt az egész alakos versenyző figurából? Ennyi: