Folytatódik a sorozat, amiben Ayrton Senna modellautóit veszem szemügyre. Az előző részben a Forma 1-es debütálásakor használt Toleman-ekről volt szó, most pedig a sorozat második részében a fekete-arany Lotus autói kerülnek terítékre.
Minden gyűjtő álma, hogy összegyűjtsön egy sort valamiből. Legtöbben a világbajnoki címet szerzett autókat próbálják megszerezni. Mások egy pilóta karrierjének összes kocsiját szeretnék magukénak tudni, megint mások pedig kifejezetten egy csapatnak az autóit kísérelik meg összegyűjteni. Sokszor mondtam már, hogy eleinte nekem semmiféle koncepcióm nem volt, hogyan gyűjtsek, de aztán egy szép napon azt a célt tűztem ki zászlómra, hogy megszerzem Ayrton Senna összes autóját*. Nem kevés keresgélés és anyagi befektetés árán, de végül ez az álom megvalósult. Egy sorozat formájában ezt a sort szeretném bemutatni nektek, néhány sztorit mesélni róluk és tanácsot adni azoknak, akik szintén belevágnának egy Senna sor kigyűjtésébe.
Ayrton Senna 1985-ben – kissé viharos körülmények között – tette át székhelyét a Lotus istállóhoz. A brit F1-es csapat már akkor is patinás istállónak számított számos elért egyéni és konstruktőri bajnoki címével a háta mögött, de a 80-as években inkább szimplán egy erős középcsapat volt, mintsem igazi élmenő. Bár 1984-ben Elio de Angelis-nek hála megszerezték az egyéni világbajnokság harmadik helyét (igaz, jócskán lemaradva a Prost-Lauda duótól), de Senna érkeztével újra belekóstolhattak a győzelem ízébe. 1985-ben és 1986-ban a Renault erőforrásokkal hajtott autóval Ayrton Senna két-két győzelmet szerzett és többször is felállhatott a dobogóra. A fekete-arany festésű Lotust tartják az F1 történetének egyik legszebb autójának - szerintem nem véletlenül.
Lotus 97T
Senna ezzel a kocsival vert bucira mindenkit az esős Portugál nagydíjon 1985-ben, ami nem mellesleg pályafutása első győzelme is volt egyben. A Minichamps is ezt a futamot vette alapul és esőgumikkal adta ki ezt a modellt a LANG sorozatban. Ezt az autót még nem én matricáztam fel és figyelembe véve, hogy milyen borzasztó nehéz ezeket a Lotus-okat felmatricázni (erről egy modellező ismerősöm sokat tudna mesélni…), így inkább szándékosan csak dohánymatricásokat kerestem. És hát aki keres az talál, nem kevés idő volt, de kifogtam végül egyet jó állapotban, elfogadható árban. A képeken látható LANG kiadások többsége dohányreklámosak, ám a nagyobb díszdobozos kiadások nem. Ezen kívül sárga dobozos kiadás is piacra került slick gumikkal, de azokon szintén nincs dohányreklám. Ezek a Minichamps modellek mind drágák, általában 15-16 ezer forintnál kezdődnek és a határ a csillagos ég. Viszont az se búslakodjon, aki nem szeretne ennyit kiadni érte, mert az Altaya is kiadta ezt az autót. Előnye, hogy olcsóbb – nem sokkal, de mindjárt erre is kitérek – és volt annyi esszük, hogy matricázásra felkészítetten adták ki a modellt szóval a John Player Special logók helyett nincsenek más matricák a kocsin, ami megkönnyíti az emberek dolgát, ha dohányreklámmal akarja ellátni az autót. Az árnyoldala az, hogy a pilótás verziók – amikor ezt a cikket írom – az Altaya/Eaglemoss sorozatából messze a legdrágább kocsi, ha még egyáltalán megtalálható a piacon, mert úgy elkapkodták őket, mint a sajtot a Tescoból, amikor elfelejtenek egy számjegyet az ár elejére írni. Mondjuk pilóta nélküli kiadását is meg lehet szerezni, de általában azért is elkérnek 7-10 ezer forint körüli összeget az eladók.
Lotus 98T
A formája miatt ez egy fokkal jobban tetszik nekem, mint az 1985-ös verzió. Számomra ez a nagy betűs Lotus. Ezt a gyönyörű versenygépet szerintem bármelyik gyűjtő elfogadná és ezzel a gyártók is teljesen tisztában vannak. Ennél a kocsinál is sokáig egyeduralkodó volt a Minichamps, akik kiadták LANG és sárga dobozos kiadásban is ezt az autót. A különbség annyi, hogy előbbi régebbi gyártmány dohányreklámokkal az utóbbi pár éves kiadás, de dohányreklámok nélkül, de erre már került matrica a pilótára is, míg a LANG-nál nem. Én a matricázás nehézsége miatt a LANG kiadás mellett döntöttem. Ha olyat vesz az ember, akkor csak arra kell igazán figyelnie, hogy a matricák épségben legyenek. Mivel elég népszerű ezért nagyon drága is ez az autó, 20 ezer fölött szokott kezdődni az ára, de szökőévenként fel-fel bukkan egy-két olcsóbb is az Ebay-en, csak türelmesnek kell lenni. Kiskapu itt is van, de nem egyszerű a történet. Az Altaya pilóta nélkül kiadta ezt a kocsit, de nem Senna, hanem Dummifries 11-es rajtszámú autójaként. A vállalkozó kedvűek belevághatnak egy átalakításba, de én inkább festenék le zuhogó esőben egy kerítést kézen állva, miközben szájharmónikán játszanám el Careless Whisper-t, minthogy egy ilyenbe belefogjak...
Nagyon boldog és elégedett vagyok, hogy ezt a két nagyszerű autót a gyűjteményembe tudhatom. Mindig is különleges helyet fognak elfoglalni a szívemben. A következő alkalommal Senna utolsó Lotus-a és első McLaren-jét fogom bemutatni nektek.
Aki lemaradt volna az előző részről:
