Sok gyűjtő célja, hogy megszerezze Michael Schumacher Jordanjét, amivel debütált a Forma 1-ben még 1991-ben. Talán senkit nem lepek meg azzal, ha azt mondom, hogy ez az átalakítás is azért született meg, mert pofátlanul sokba kerül a Minichampses kiadás. Ha csak nincs fölösleges 30-40 ezer forintja az embernek, akkor nincs más hátra, minthogy alternatívák után nézzen. Én azt tettem.

A Jordan 191-es volt az ír istálló debütáló autója a Forma 1-ben 1991-ben. Az évadot az Andrea de Cesaris-Bertrand Gachot kettőssel kezdték, de a belga nagydíjra utóbbi versenyző „taxis balhéja” miatt kiesett a képből, így emiatt helyettest kellett találni és így esett a választás egy ifjú német tehetségre, aki megkapta a lehetőséget, hogy bemutatkozhasson a király kategóriában. Ezt a fiatalembert Michael Schumachernek hívták és rögtön letette a névjegyét, mind a csapatnál, mind a Forma 1-ben. Első időmérőjén megszerezte a kocsi tudásához mérten szenzációs hetedik helyezést, de a versenyen csak pár kanyarig jutott mielőtt műszaki okok miatt kiállni kényszerült. És itt véget is ért Schumacher és a Jordan csapat közös története, mivel a Benetton azonnal elhappolta a fiatal német pilótát a Jordantől, így Schumacher nem versenyzett többet a sötétzöld versenyautóval.

Ezt az autót az Altaya, CMR és a Minichamps adta ki (ONYX-ban is kiadták, de nem Schumacheres pilótával) 1:43-as méretarányban. Mivel a Minichamps-es kiadás 27 ezer felett kezdődik, ezért nem volt reális egy olyat beszereznem, így úgy döntöttem, hogy egy Altayasat alakítotok át. A Jordan 191-est nem volt nehéz megszereznem, mivel viszonylag olcsón meg lehet venni, a nagyobb fejtörést a donor autó jelentette. Szerencsére sikerült egy roncs Minichamps Benetton 194-est beszereznem, amiből kivettem a pilótát. Viszont a sisakfestése abban az évben eléggé eltért a 91-estől így pár matricát le kellett szednem, a piros részt pedig újra festenem. Gondolhatjátok, hogy még egy 1:43-as autóról is néha milyen nehéz leszedni a feliratokat, akkor képzeljétek el milyen nehéz egy pilóta sisakjáról... Leszedés sikeres volt, de sajnos az akkori matricákat nem tudtam pótolni (pl.: Dekra), de amit lehetett azt megtettem.

Nem volt egyszerű a kezdés, de utána jött még csak a java. Elkezdtem a pilótát méretre faragni, ami jóval nehezebb volt, mint egy ONYX-os bábunál, mivel a Minichamps valamivel keményebb műanyagból készíti a pilótáit. Amikor már azt hittem, hogy túl vagyok a nehezén, akkor jött még csak az igazán macerás része, azaz a pilóta testének az átfestése. Vettem modellekhez való festéket és azzal estem neki a pilótának. Sajnos a festés nem csak annyiból állt, hogy lekentem ecsettel egyszer aztán „jó napot”, hanem legalább négyszer-ötször kellett mire rendesen befogta a figurát a zöld festék. Főleg a hajlatoknál csorgott le előszeretettel a friss festék. A lényeg, hogy sikerült, ha nem is tökéletesen, de ilyen kicsi dolgokat szépen lefesteni nem egyszerű, főleg ha nincs is nagyon gyakorlata az embernek, mint nekem. Annyiban szerencsém volt, hogy a világoskéket szépen befedte a zöld festék és még a kocsihoz is passzolt az a zöld szín, amit vettem szóval elég jól sültek el a dolgok. Ezután vártam egy-két napot, hogy rendesen megszáradjon a festék és csak utána szedtem szét a modellt és ültettem bele a pilótát.

A problémáim, ami miatt nem érzem tökéletesnek: a pilóta fejének jóval hátrébb kéne lennie, de az ülés miatt ennél jobban már nem tudtam hátra ültetni, az ülést pedig nem akartam már kiszedni, mert addigra már méretre faragtam a pilótát. A másik, hogy a modellnek vannak sajnos szépséghibái pl.: ferde a tükör meg a hátsó szárny, de egy 5 ezer forintos Altaya modellnél ne várjunk azért Spark-os minőséget. Nem beszélve, hogy festékkel, donor autóval együtt is jóval olcsóbban kijöttem, mintha egy Minichamps-es autót vettem volna. Ráadásul ezt a modellt nem kellett plusz matricákkal ellátnom, így egy nyűggel kevesebb volt. Nem beszélve arról, hogy a matricára sem kellett külön költenem.

Aki érez annyi spirituszt magában az szerintem simán megpróbálhatja megcsinálni ezt az autót. Az egyedüli nehézség az maga a donor autó megtalálása és a pilóta testreszabása (sisak, pilóta testének átfestése). Én örülök, hogy belevágtam, mert így nem kellett vagyonokat költenem és egy újabb egyedi darab gazdagítja a gyűjteményemet.