Minden gyűjtő álma, hogy összegyűjtsön egy sort valamiből. Legtöbben a világbajnoki címet szerzett autókat próbálják megszerezni. Mások egy pilóta karrierjének összes kocsiját szeretnék magukénak tudni, megint mások pedig kifejezetten egy csapatnak az autóit kísérelik meg összegyűjteni. Sokszor mondtam már, hogy eleinte nekem semmiféle koncepcióm nem volt, hogyan gyűjtsek, de aztán egy szép napon azt a célt tűztem ki zászlómra, hogy megszerzem Ayrton Senna összes autóját*. Nem kevés keresgélés és anyagi befektetés árán, végül ez az álom megvalósult. A folytatásban ezt a sort szeretném bemutatni nektek, néhány sztorit mesélni róluk és tanácsot adni azoknak, akik szintén belevágnának egy Senna sor kigyűjtésébe. A sorozat első részében a Toleman autói kerülnek terítékre.

Ez a történet egy kicsit kilóg a matricázós sorból, mivel itt kellett mást is csinálni, de átalakításnak mégsem mondhatnám, inkább helyrehozatalnak. Sajnos néha megesik, hogy a modellautó nem úgy érkezik meg, ahogy szerettük volna. A csomagküldő szolgálat óvatlansága vagy az eladó trehánysága miatt nem egy kisautóm érkezett már meg sérülten. Viszont az összes eddigi esethez képest ez túlszárnyalt mindent. Amikor kicsomagoltam a versenyautó szó szerint darabokban volt, mindenhol alkatrészek hevertek bennem pedig meghűlt a vér. Ahelyett, hogy megíveltük volna a kukába, inkább elhatároztuk apámmal, hogy helyreállítjuk a kocsit kerül, amibe kerül és milyen jól tettük!

Elterveztem, hogy az összes Ferrarit ellátom dohányreklámos matricákkal legyen az bármilyen nehéz is. Ezúttal az 1997-es Ferrari matricázási munkálatait szeretném bemutatni nektek. Egy ilyen modellt felmatricázni nem könnyű, de nem is tragikus.

Régen volt már modellgyártó mustra így itt volt az ideje, hogy előrukkoljak egy új résszel. Mivel a legismertebb márkákat, mint az ONYX, Minichamps és Hot Wheels már kiveséztem, jöjjenek az „egzotikusabb” és kevésbé ismert gyártók. Ezúttal a Sparkot veszem górcső alá.

Korábban már említettem, hogy annyira nem rajongok a showcar-okért, meg a különböző tesztautókért, mert én inkább a racecar-okat gyűjtöm elsősorban. Azonban előfordultak kivételes esetek is, amikor „bűnbe” estem és készítettem valami különlegeset, ami kicsit kilóg a sorból.

Mit jelent a showcar, racecar, conversion, diorama? Modell és makett. Mi közöttük a különbség? Ebben a bejegyzésben megpróbálom tisztázni a fogalmakat.

Sokáig nem mertem belevágni, mert nehéznek tűnt, meg nem is voltak hozzá megfelelő matricáim. Aztán egyik modellező barátom meglepett néhány matricával - többek között Lucky Strike-osokkal - és mivel összeszedtem már némi rutint matricázás terén, így úgy voltam vele, hogy miért is ne? Belevágok és megcsinálom.

A modellautókat is megfogja az idő vasfoga, de tehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzék jó állapotukat. Ebben a bejegyzésben összeszedtem azokat a praktikákat, amikkel tisztán tarthatjuk és megóvhatjuk őket.

Régóta szerettem volna megkaparintani Mansell 1992-es Williams-ét, de ez nem olyan egyszerű feladat, mert az igényeim és a kínálat köszönőviszonyban sincs egymással. Sajnos modellautó téren eléggé sznob vagyok, mert fontos számomra, hogy legyen pilóta a kocsiban és legyenek visszapillantó tükrei is. Szóval mit tehet az ember, ha szeretne egy általam felvázolt minőségű FW14B-s Williams-et? Csinál magának egyet.

Néha a legegyszerűbbnek tűnő matricázásokból lesz a legnehezebb. Van úgy, hogy azt hiszed, hogy már eléggé gyakorlott vagy, hogy simán abszolválj egy matricázást, ráadásul a kiszemelt modell sem tűnik bonyolultnak, de aztán mégis majdnem beletörik a bicskád. Így volt ez a Ferrari F2001-essel is, mert egyszerűnek tűnt, mivel nem kellett matricát leszedni róla és amúgy sem kell sok feliratot rátenni, de aztán mégis elég nagy kihívás lett belőle. Vicces, de még ennyi idő után is tud a matricázás új dolgokat mutatni nekem.