Rendhagyó módon most egy olyan matricázást mutatok be nektek, amikor is egy adott év csapatának – ez esetben az 1991-es Williams – mindkét pilótájának az autóját felmatricáztam. A Williams FW14-est már-már pofonegyszerű felmatricázni, így erről nem is tudnék oldalakat teleírni, de helyette a képek kárpótolnak majd titeket és pár érdekességet és sztorit is megosztok ezzel kapcsolatban veletek.

Bármilyen hihetetlenül is hangzik, de októberben meglett a 200. Forma-1-es modellautóm is. Szóval ez egyben egy ünnepi bejegyzés is lesz, mert nem akármilyen kalandokon keresztül jutott el hozzám az autó, hogy azután felmatricázzam és bekerüljön 200. kisautóként a vitrinbe.

A blog történetében először nem én fogok írni nektek. Viszont nem kell aggódni, nem fogytam ki az ötletekből csak Balázs Pista modellgyűjtő barátom egy olyan átalakítást hajtott végre, ami minimum megsüvegelendő, de mindenképp megér egy bejegyzést a blogon, mert nem mindennapi modellt hozott össze. Aki kint járt 2015-ben a Hungaroringen a Ferrari Racing Dayen az biztos emlékszik arra, hogy Sebastian Vettel egy 2015-ös festésű és szponzor matricás F2012-essel parádézott. Ezt a speciális autót ezidáig senki nem csinálta meg, egészen ezidáig... Nem is szaporítanám tovább a szót, következzen Balázs István és a speciális Ferrari F2012-es története!

Számtalan gyártó készít(ett) F1-es modelleket, ebben a sorozatban pedig szeretnék egy kis ismertetővel szolgálni, hogy melyikről mit is érdemes tudni. Szó esett már a legismertebb márkákról, mint az Onyx, Minichamps, Hot Wheels vagy a Spark. De mintha hiányérzetem lenne ezzel a listával kapcsolatban… Hát persze! Hisz eddig még nem volt szó az egyik legelterjedtebb gyártóról, ami ár-érték arányban talán a legjobbat – persze némi kompromisszummal – nyújtja a piacon . A mostani bejegyzésben az Altaya-ról lesz szó.

Sok gyűjtő célja, hogy megszerezze Michael Schumacher Jordanjét, amivel debütált a Forma 1-ben még 1991-ben. Talán senkit nem lepek meg azzal, ha azt mondom, hogy ez az átalakítás is azért született meg, mert pofátlanul sokba kerül a Minichampses kiadás. Ha csak nincs fölösleges 30-40 ezer forintja az embernek, akkor nincs más hátra, minthogy alternatívák után nézzen. Én azt tettem.

Volt egy 2001-es Bar Hondám, de az showcar volt, ezért túladtam rajta. Utána megfogadtam, hogy beszerzem belőle a racecar kiadást, de elég sokáig nem találtam olyat, ami ár-érték arányban megérte volna, főleg ha olyan autót keres az ember, amiben Panis a pilóta. Amikor végül sikerült szereznem egyet, nem értem be ennyivel és úgy voltam vele, hogy ha a másik kettőt is felmatricáztam dohányreklámmal, akkor ez se maradjon ki a sorból.

Folytatódik a sorozat, amiben Ayrton Senna modellautóit veszem szemügyre. Az előző részben a Forma 1-es debütálásakor használt Toleman-ekről volt szó, most pedig a sorozat második részében a fekete-arany Lotus autói kerülnek terítékre.

Kicsit megtörném a Ferrari, McLaren, Williams hegemóniát matricázások terén. Bár ezen csapatok kocsijainak dohányreklámmal való ellátása teszi őket igazán különlegessé, de mivel lehetne ezt még felülmúlni? Mondjuk ha egy kevésbé ismert csapat autóját látom el dohányreklámmal!

Adott volt egy Solido márkájú MP4/2B-s McLaren és egy 91-es ONYX-os Ferrari, amit bagó pénzért vettem és most is bármikor hozzá lehet jutni pár ezer forintért. Szerencsére Alain Prostnak a sisak mintázata nem sokat változott a pályafutása alatt, így kompatibilis volt a McLarenbe és a figura színe is stimmelt. Szóval beáldoztam az ONYX-os Ferrarit, hogy az 1985-ös McLaren teljes pompájában tündököljön.

Biztos veletek is előfordult már, hogy volt olyan munkátok, amivel nem voltatok maradéktalanul elégedettek. Nos, ez nálam is előfordul néha és itt az ideje, hogy megmutassak egy olyan matricázást, amibe eléggé beletört a bicskám és finoman szólva nem vagyok elégedett a végeredménnyel. Ettől függetlenül tanulságos lehet azoknak, akik mégis beleakarnak vágni egy F2003-GA-s Ferrari felmatricázásába, hogy milyen hibákba ne essenek bele.